Dunaharasztiról röviden

A település területén már a kőkorszakban is éltek emberek, s a régészeti leletek tanulsága szerint mintegy 5-6000 év óta folyamatosan lakott volt.

A rómaiak idején fontos kereskedelmi útvonal vezetett át a községen. Ennek védelmére a rómaiak őrtornyot is emeltek. A honfoglaló magyarok korán megtelepedtek a város területén, melyről egy XI. századi köznépi temető tanúskodik.

 image369

A település neve egyes feltételezések szerint az itt honos harasztos erdő nyomán ered. Más források szerintnemzetiségű eredetű. A "haraszti" név különböző változatokban (Pótharaszt, Füleharaszt, stb.) nem túl nagy körzetben megtalálható. Újabb kutatások alapján nevét a Haraszti családról kapta, aki a XIII. században földesura volt a vidéknek. A kérdést megalapozottan még nem sikerült eldönteni. . Első írásos emlékként V. István 1270-ben kelt adománylevelét tartottak számon, de a újabb kutatások szerint egy birtokfelsorolás 1229-ből már említi Harasztit. A település ekkor egy kisebb szigeten feküdt négy másik községgel együtt
Haraszti fénykorát Mátyás király idején éri el. Lakossága ekkor már nem pusztán földművelésből él, jelentős az iparos réteg is.

 

image373

 

A török hódoltság idején, a falu a hadiállapozokm függvényében többször elnéptelenedik. Újbóli betelepülése a XVII. század végén német telepesek révén történik.
A XVIII-XIX. században mezőgazdasági jellegű, németajkú kisközség, bár az 1800-as években már céhekkel és jelentős malomiparral találkozunk. Az akkor még zsilippel el nem zárt Ráckevei Duna ágban öt vízimalom működik.

 

image375


A település újabb fejlődése a vasút [1887], illetve a HÉV-vonal [1892] megépülésével kezdődött. A századfordulón és a két világháború között kedvelt üdülő- és fürdőhelye a Budapestieknek. Az 1880-ban még mindössze 1800 lakosú kisközség lélekszáma 1930-ra már 8000 fölé emelkedik. Eközben megszűnik a falu mezőgazdasági jellege, s egyidejűleg túlsúlyba jut a magyar nyelvű lakosság. Az ekkor történő parcellázások, villa- és nyaralóépítések, a tiszviselők idetelepülése nyomán a növekvő község 1900-ban felveszi a Dunaharaszti nevet.

 

image377


A II. világháború Dunaharasztit is erősen sújtja. A front mintegy másfél hónapig megáll a község területén, s a házainak mintegy fele elpusztul, vagy erősen megrongálódik.
Újabb csapások érték a falut. Az 1956 januári földrengés, századunk legnagyobb magyarországi földrengése volt dunaharaszti epicentrummal. Márciusban jeges árvíz érte a községet. Az októberi forradalom idején Pest megyében Szentendre mellett csak Dunaharasztin voltak fegyveres összetűzések a megszálló szovjet csapatokkal.. Ennek emlékére állított a helyi '56-os emlékbizottság emlékművet 2001-ben.

 

image379

 

A község fejlődését azonban ezek az események nem törik meg. Budapest vonzáskörzetében a lélekszám 1960-70 között újabb 4000 fővel gyarapszik, s a település 1970-ben megkapja a nagyközségi rangot. a nyolcvanas évekre Dunaharaszti az ország negyedik legnagyobb lélekszámú községe.

Újabb nagy változást jelent a nagyközség életében a rendszerváltozás, ami nyomán zöbbé már nem a környező településeken, vagy járásközpontban döntik el, hogy milyen módon fejlődjön a település. E mellett újabb nagy lehetőséget kínál, az északi határon kiépült M0-ás körgyűrű. Az új, szabadon választott önkormányzati vezetés ezt a lehetőséget felismerve az országban az elsők között hozott létre iparterületet e jelentős közlekedési csomópont mellé. Nagy infrastrukturális beruházások kezdődtek. Mindezek következményeképpen Dunaharaszti 2000-ben elnyerte a városi rangot.

 

image381

 

Napjainkban az agglomerációs területekre történő kiköltözés folyamata nyomán jelentős számú lakóépület és lakóparkok épült. Ennek következtében a lakosság száma is gyarapodik. Jelenleg a lélekszám meghaladja a 20.000 főt, nem számítva az üdülőtulajdonosokat és a nem állandó lakosokat.