A bolgár kisebbségről

A bolgárok az újjáalapító svábság mellett jelentős kisebbsége Dunaharasztinak. Kik is ők, és mióta élnek városunkban? Bajcsev Péter, a Bolgár Kisebbségi Önkormányzat dunaharaszti elnöke ismertet meg minket a magyarországi bulgárok történetéről.

 

kerteszek

 

A XVIII-ik század elején jelentek meg az első bulgárkertészek egy Brassó melletti selyemkereskedő meghívására. Ezt követte Szentes környékére három család beköltözése, ők Károlyi gróf birtokán hoztak létre kertészetet. Később még tízen jöttek, majd harmincra nőtt a számuk, majd innen széledtek szét a környékre, ahol kertészkedéssel foglalkoztak. Olyan helyeken telepedtek le, ahol víznyerő lehetőséghez jutottak, és az úgynevezett bolgárkerék segítségével (mely az araboktól terjedt a törökökhöz és a bulgárokhoz) emelték ki a vizet. Így kerültünk mi is a Duna melletti településekre.

 

bolgarkerek regi kep

 

A magyarok jó szívvel fogadták be a bulgárokat, hiszen sosem politizáltak, szorgalmasan dolgoztak, fizették a bérleményt. Azt mondják, három fő jellemzője van a betelepült bulgár csoportoknak: a munka, a hit és az erkölcs. Az itt élők bűnügyi elkövetési statisztikája szinte nulla. Mindig békében éltek a helyi lakossággal.

Dunaharasztira az 1900-asévek elején települtek a bolgárok, akkor már itt is működött egy ilyen duláp nevezetű bolgárkerék. A mai Kinizsi utca helyén húzódó nagyárokból emelte ki a vizet. Az első haraszti bulgárkertész Ivanov György volt. Ő a vasút és a Klapka utca között, egy árvaház tulajdonában lévő fölterületen létesített kertészetet. Később ezt a földet Lajtai kocsmáros vette meg, utána tőle bérelték. Az első nagyobb kertész Marinov Péter volt ezen a területen, őt bátyja követte, majd fia, Marinov Miklós, aki egészen a hetvenes évek elejéig kertészkedett ezen a területen. Őrá és feleségére még sokak emlékezhetnek a környéken. A többi bolgárkertész a háborút követően került Harasztira. Ők majdnem mind Dragonovo bolgár településről származnak, ahogyan a magyarországi bulgárság nagy részének ősei is. Draganovo községet a 12. században alapították.

A múlt század negyvenes éveiben a község regionális központ volt, lakossága megközelítette a 10 ezer főt. Sajnos e lakosságnak a tizenegy és negyvenöt év közötti része - mintegy 4500 fő (!) - kivándorolt. Mára háromezres lélekszámúra csökkent az egykor virágzó nagyközség, ahol régebben két iskola, egy gimnázium, két labdarúgócsapat, 25 ezres állatállomány volt, 4 ezer hektár föld állt megművelés alatt, s több tucat cég működött. Ma sok ház kihalt, újsággal beragasztott ablakok jelzik az elvándorolt családok egykori otthonát. Talán még olvashatóak is a harmincas évek megfakult lapjai az ablakokon. Tehát őseink innen jöttek, s nagyrészt ők működtetik a Magyarországi Bolgárok Egyesületét, ami az idén lesz kilencvenöt éves. Ők hozták létre a Vágóhíd utcai kultúrházunkat, melynek több mint tíz százalékát (2160 lónak az árát) a haraszti bulgárok adták össze.

 

bolgarkerek terv

 

A kertészetek az ötvenes évek elejétől egészen a téeszesítésig virágoztak. Volt olyan év, hogy Budapestet háromnegyed részben haraszti bulgárok látták el paprikával. A téesz megalakulása után a földeket elvették, és olcsón felparcellázták. A kertészek szétszéledtek az ország területén egy-egy olyan faluba, amelynek piaca egy kertészt el tudott tartani. Sokan befejezték a kertészkedést, külföldre távoztak, vagy visszamentek Bulgáriába. Az itt maradottak közül sokan virágkertészettel foglalkoznak. Vegyesházasságok jöttek létre, megkezdődött az asszimiláció.

 

bolgarkerekht

 

Nagyon fontos számunkra közösségeink és nemzeti identitásunk fenntartása. Ezt szolgálja a Magyarországi Bolgárok Egyesülete, a Vágóhíd utcai művelődési házunk, templomunk, valamint a működő iskolánk és óvodánk. Templomunk Budapest egyetlen bizánci stílusú épülete, és egyben a ortodox egyház legnyugatibb kapuja is, a Közép- és Nyugat Európai egyházmegyéjének központja, Simeon metropolita székhelye.

 

bolgartemplom

 

A művelődési ház pedig hagyományaink, néptáncunk, nyelvünk, művészetünk legfontosabb megőrzője. Ezért fontos a fenntartása és a fejlesztése. Szerencsére a vegyes családokban is ápolják a hagyományt és a kultúrát, és bulgáriai hazával is szoros a kapcsolat, ahova rendszeresen visszajárunk a rokonokhoz, ismerősökhöz. Mindezek mellett pedig a helyi önkormányzatok és közösségek működése elengedhetetlen. A megtartó erő mellett fő feladata a többségi lakosságnak bemutatni életünket, kultúránkat, hagyományainkat. Ezt szolgálja Dunaharasztin is a szeptemberben megrendezett rendszeres Bolgár nap is.

 

bolgarnap

Gáll Sándor